Büki László emlékére

Büki László emlékére

1963-2021

Felfoghatatlan a hír: Büki Laci nem jön többet Pécsváradra. Nem találkozhatunk már vele.

Nemcsak egy sikeres vállalkozót, Pécsvárad 27 éven át meghatározó, a város hírnevét országosan, sőt Európa-szerte terjesztő vállalatának, a legnagyobb foglalkoztató és kiemelkedő adófizető cégének alapítóját és vezetőjét, a közösségi-civil élet nagylelkű támogatóját, sportembert veszítettünk el, hanem Pécsvárad őszinte barátját, egy igazi jó embert.

Pécsváradon született, itt járt iskolába. Mivel családja több generáció óta az építőiparban tevékenykedett, Laci is erre indult. A Pécsváradi Hírmondó 1991 májusi számában még szabad kapacitását ajánlja kőműves, asztalos, üveges, víz, villany és egyéb építőipari szakmákban, decemberben már az ismert logóval kíván minden jót vásárlóinak. 1991 január 1-jén jegyzik be a céget, de valójában már az előző évben megkezdték a sütést Pécsváradon. Hamar ez lett a főtevékenység, néhány év alatt a térség meghatározó pékségévé vált az Aranycipó. Akik ismerték Lacit, tudják, mennyi munka, mennyi tanulás, mennyi átdolgozott éjszaka volt a siker mögött.

Hatfős garázsvállalkozásként indultak - ma mind a termelt mennyiség, mind a minőség alapján a kenyerek és a pékáruk piacán az ország első 20 vállalata közé tartoznak. Ez mindenekelőtt Laci óriási lendületének, munkabírásának, tenni akarásának, „legyünk mindig jobbak”-szemléletének köszönhető. 1997-ben vásárolták meg a pécsváradi sütőüzemet; 2004-ben nyitották első szaküzletüket, ahol egy újdonsággal, a fagyasztásos technológiával rukkoltak elő; 2010-ben az Aranycipó országos beszállítója lett több élelmiszerkereskedelmi láncnak; 2011-ben ők sütötték első alkalommal a „Nemzet Kenyerét”, melyhez a búzát több mint 300 településről adták össze; 2016-ban franchise hálózatot kezdtek építeni; 2019-ben csatlakozhattak az Okos Élelmiszereket kínáló rendszerhez a Vitajó brand-del, az „okos kenyérrel”. 2018-ban a régi pécsi kenyérgyár megvásárlásával közel 10 ezer négyzetméternyi fejlesztéssel folytatódott a termelési volumen növelése. Ekkor sajnos elhagyta a cég Pécsváradot, de nem a pécsváradiakat, hiszen többen ma is, néhányan évtizedek, sőt akár a kezdetek óta az Aranycipónál dolgoznak.

De Büki Laci nemcsak az Aranycipó. Ezt a Pécsvárad város által adományozott kitüntetések is kiemelik. 1996-ban Pécsváradért Emlékplakettet kapott sikeres vállalkozói, önzetlen sport- és kulturális szponzori tevékenységért. 2000-ben Pécsváradért díjjal ismerte el a városvezetés az általa létrehozott cég gazdasági jelentőségét, magas szakmai minőségét, megemlítve az osztrák, budapesti és párizsi nemzetközi szakkiállításokon elért dobogós helyezéseiket, és kiemelve, hogy Büki László nagylelkű támogatója a helyi rendezvényeknek, városi eseményeknek, alapítványoknak, egyesületeknek, kluboknak.

Lacinak a munkához a családja adott erőt és támogatást. Feleségével, Timivel három gyermeket neveltek. A legkisebb, Timike gimnazista, a fiúk, Laca és Tomi pedig néhány éve a családi cégben dolgoznak. Közgazdászként és élelmiszermérnökként komoly szaktudással és még nagyobb elkötelezettséggel vesznek részt a munkában – ami végtelen büszkeséggel töltötte el édesapjukat. Az Aranycipó 30 éves jubileuma kapcsán több interjúban is hangsúlyozták a fiúk, hogy a generációváltás jelenleg van folyamatban, vannak önálló döntéseik, de a stratégiai kérdésekben a család együtt határoz.

Felfoghatatlan, hogy Laci már nem vesz részt a döntésekben és nem is dőlhet hátra, figyelve, hogy hová fejlődik élete munkája. Nem segítheti fiait és nagylányát útjukon. Nem büszkélkedhet a sikereikkel.

Felfoghatatlan, hogy nem hallhatjuk jellegzetes, gyors beszédét, nem látjuk többé jellegzetes mosolyát.

Legalábbis nem a világunkban. De valahol, odafent bizonyosan. Nyugodj békében, Laci!