A Szent korona és Pécsvárad

A pécsváradi vár a magyar állam- és egyházalapítás kiemelkedő emlékhelye.

Szent István nagyobbik legendája – melyet egy pécsváradi szerzetes írt - szerint már édesapja, Géza fejedelem uralkodása idején királyi udvarház állt itt. Ezt az épületet és a mellette álló kápolnát Szent István Koppány legyőzése után a bencés szerzeteseknek adományozta: „Asztrik apát az övéivel a Vashegy (Zengő) lábánál Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített”. A pécsváradi bencés monostor hazánk második bencés apátsága, és a korabeli okiratok szerint az egyik leggazdagabb egyházi birtoka volt. Az apáti palotát, a templomokat, a szerzetesházat a vár fogadta be. A monostoron kívül éltek a vár szolgálónépei és külön a szabad polgárok. A monostor küldetése volt a magyarok megtérítése, az egyház és az állam kiépítése.

Pécsvárad első apátja Asztrik volt, aki 1000-ben Rómából, II. Szilveszter pápától hozott koronát Szent Istvánnak. Később Kalocsa, majd Esztergom érseke lett.

2014. augusztus 20-án Pécsvárad városa ünnepélyes keretek között vette át a Szent Korona hiteles másolatát, melyet a várban őriznek és mutatnak be a látogatóknak. A koronamásolatot Rónai Attila ötvösművész készítette.

Ma a várban az egykori udvarház erősen átalakított épületében vármúzeum várja a látogatókat, akik az ezeréves kápolnába is beléphetnek és megcsodálhatják a X. századi, Asztrik apát korából való freskótöredéket, mely az ország legrégibb középkori freskója. A várudvaron romkert, fűszerkert, valamint időszaki kiállítások, Ispotály, étterem és szálloda áll a vendégek rendelkezésére

A kápolnát 1996-ban Várszegi Asztrik főapát úr szentelte újra fel.

Szöveg: Gászné Bősz Bernadett

Fotó: Beckné Kótsch Petra